23. Élőnyelvi Konferencia, Kolozsvár

A lingvicizmus áthatja a nyelvekről, nyelvváltozatokról szóló diskurzusokat és a társadalmi interakciók legkülönbözőbb területeit az oktatástól a média által közvetített viszonyulásokig. Nyilvánvaló megnyilvánulási formái a megbélyegzés, a hátrányos megkülönböztetés, a személyi és közösségi jogok korlátozása, a szociális és etnikai egyenlőtlenségek továbbörökítése, „újratermelése” az (anyanyelv)oktatásban, a nyelvpolitikában, a jogi kodifikációban és a közbeszédben. Ilyen értelemben a téma a többféleképpen elgondolt kisebbség és többség viszonyát is érinti, a dialógusok lehetőségeit, kudarcait és felelősségét.

Az egy nyelvi közösségen belüli lingvicizmus erőteljes érintkezést mutat a standardizmus, a konzervativizmus és a purizmus ideológiájával, valamint a nyelvi mítoszokkal és nyelvi babonákkal. A nyelvi értékítéletek és a nyelvhelyességi megállapítások gyakran ezekből az ideológiákból és nézetekből merítenek, annál is inkább, mivel magyar nyelvterületen (is) hosszú hagyománya van az iskolai anyanyelvoktatás erősen előíró szemléletének és nyelvművelő gyakorlatainak. Az iskola az újabb és újabb generációk nyelvi (in)toleranciájának alakításában kulcsfontosságú tényező, hiszen a nyelvi változatossággal kapcsolatos fókuszált és jellemzően megkérdőjelezhetetlenként kezelt tudás gyarapításának kiemelt közege. A nyelvváltozatokkal szembeni elfogultság, a köznyelvi normától eltérő nyelvhasználati módok megbélyegzése megmutatkozik a területi és kontaktusváltozatok, valamint a szleng és egyéb nemstandard változatok leértékelésétől a nyelvhelyességi elvárások abszolutizálásáig.

A kérdés kontextusainak értelmezéséhez szervesen kapcsolódnak az alábbi témakörök:

1. A lingvicizmus aktorai és megnyilvánulási formái a különböző médiumokban.
2. A lingvicista szemlélet érvényesülése a nyelvoktatásról szóló diskurzusban, az anyanyelvi nevelésben és a szocializáció különböző formáiban.
3. A lingvicizmus jelenségei kisebbségi közegben; a különböző nyelvi közösségek közötti lingvicizmus problémái.
4. Laikus és nem laikus attitűdök az idegen nyelvi hatásokkal kapcsolatban, jóslatok a nyelv jövőjéről és kihalásáról.
5. Az ideológiailag terhelt értékítéletek terjedése és tudatos terjesztése.
6. A megbélyegzés szociálpszichológiai háttere, a nyelvi értékelő attitűd pszichikai alapjai.
7. A lingvicizmus formai (rendszernyelvészeti szempontból is releváns) következményei, hatásai a nyelvi változások folyamataira.
8. A hagyományos nyelvművelés vonatkozó kérdései kritikai megközelítésben.
9. A kapcsolódó kritikai és kognitív szociolingvisztikai szempontok alkalmazása.
10. A „pozitív lingvicizmus” jelenségköre: a standardizmussal szembeni reakcionista ellenállás, lokális vagy kisközösségi változatok presztízsének emel(ked)ése.
11. Terminológiai kérdésekkel kapcsolatos problémák újragondolása.

A konferenciára jelentkezni lehet minden olyan előadással és műhely jellegű tevékenységgel, amely kapcsolódik a konferencia központi témájához, illetve a szociolingvisztika más jellegű kérdéseihez.